GGG-index, a félrevezető lista a nemek közti egyenlőségről

genderA hír nem friss, de a mai napig aktuális. 2014 végén számos médiumban arról jelent meg hír, hogy Magyarország rossz helyzetben van a nemek közti egyenlőség szempontjából: 142 országból csak a 93. helyen állunk és olyan országok előznek meg minket, mint Ruanda. Tényleg ilyen rossz a helyzetünk? Csak a nők vannak hátrányban, vagy a férfiak is?

A Világgazdasági Fórum 2006 óta végez felmérést a nemek közti egyenlőség szempontjából, a gazdasági helyzet, az oktatás, az egészségügy és a politika területét vizsgálva, hogy a nők és a férfiak mennyire különböző mértékben férnek hozzá egyes szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez.

Összesen 1 pontot lehetett elérni minden területén. Magyarország a gazdasági lehetőségekre 0,67, az oktatásra 0,99, az egészségi állapotra és életesélyekre 0,97 és a politikai helyzetre 0,64 pontot kapott. Így összesítésben a 93. helyen végeztünk, régiónkból csak Csehországot előzzük meg.

Az első 10 helyezett:

1. Izland; 2. Finnország; 3. Norvégia; 4. Svédország; 5. Dánia; 6. Nicaragua; 7. Ruanda; 8. Írország; 9. Fülöp-szigetek; 10. Belgium

Azonban amit nagyon fontos megjegyezni: ez a lista nevével ellentétben, nem a nemek közti egyenlőséget vizsgálja, hanem a nők helyzetét. Ezt valahogy senki nem szokta megemlíteni amikor erről van szó. És ez nem csak elvi szinten fontos, de az eredményt is jelentősen befolyásolja, például oktatás területén Svájc (ahol 100 felsőoktatásban tanuló férfira 97 nő jut) pontlevonásban részesül, míg Izland, ahol hatalmas a nők fölénye (100 férfira 170 nő jut az egyetemeken) maximális pontszámot kap. Az az adat alighanem magért beszél a lista hitelességét illetően, hogy Izland áll az élen, az az ország amelynél nagyobb egyenlőtlenségek vannak a felsőoktatás terén, mint sok afrikai és ázsiai országban.

Erről tegnap az index olyan cikket hozott le, ami azt részletezte, hogy Magyarországon nőnek lenni milyen rossz:

http://index.hu/belfold/2014/11/04/no_egyenjogusag_magyarorszag_world_economic_forum/

tlenNos, ez így egészen biztosan nem állja meg a helyét, ugyanis a 4 terület közül 2-ben állunk rosszul a GGG-index szerint, és ezek rontják le Magyarország teljesítményét. Viszont ha a lista figyelembe venné az egészségügyben, az oktatásban meglévő különbségeket, akkor ott meg a férfiak rosszabb kilátásai miatt állnánk rosszabbul, mint sok ország, mivel a nők várható élettartamtöbblete és felsőoktatásban meglévő előnye nálunk elég nagy. Ezt ugye a lista nem részletezi, az Index pedig magától nem veszi észre. Vagyis itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a nők helyzete nagyon rossz Magyarországon, mint ahogy a cikk sugallja, hanem arról, hogy általában véve nagyok a nemi különbségek. Ott is ahol a nők vannak hátrányos helyzetben és ott is ahol a férfiak. Az index újságírója ezzel szemben az oktatásra és az egészségi állapotra úgy tekint, mint az ideális helyzetre és olyan valótlan állításokat fogalmaz meg, hogy ezeken a területen egyenlőség van.

Nézzük csak meg ezeket egyesével:

“az oktatás szinte minden szintjén közel egyenlő számban vannak jelen.”
Ez nem igaz, ugyanis felsőoktatásban hallgatók 55%-a nő, azaz 100 férfira 122 nő jut ezen a szinten.

“Ezzel az eredménnyel ugyanakkor csak a 71. helyen állunk az oktatás szerinti listán, mert ebből a szempontból elég sok országban megvalósul a teljes egyenlőség”
Ez sem igaz, ugyanis nem a “teljes egyenlőség valósul meg”, ezen országok mindegyikében nagyobb a nők aránya a felsőoktatásban úgy, mint nálunk, ami miatt mégis előrébb vannak, annak az az oka, hogy náluk már a műszaki és tudományos területen is jelentősen lecsökkent a férfiak aránya.

“Ami vigasztalhat minket, hogy Svájc még nálunk is rosszabb helyen áll ezen a listán.”
Svájc az egyik legegyenlőbb ország ezen a területen, a felsőoktatásban a férfiak aránya 51%, a nőké 49%, vagyis minimális, 2 százalékpontos eltérés van, de mivel az a nőkre kedvezőtlen ezért tőlük pontot vonnak le. Ehhez képest nálunk a nők aránya 55%, a férfiaké 45%, azaz 10 százalékpontos eltérés van, amire mi maximális pontot kapunk. A cikkíró itt tulajdonképpen ezzel mondja, hogy az a jobb, ha a nők aránya minél nagyobb és nem az, ha minél közelebb állunk az 50-50%-hoz.

“a férfiak és a nők körülbelül azonos hosszúságú egészséges életszakaszra számíthatnak”
A férfiak magukat általában egészségesnek vallják, sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már súlyos problémájuk van. Magyarországon a nők 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, ami az egyik legnagyobb különbség Európában.

Azon túl, hogy ezt a listát a helyén kezeljük, azért is érdemes odafigyelni erre, mivel az a logika, ami itt GGG-indexben érvényre jut, egyébként is áthatja a politikai elit gondolkodását erről.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?