Mit mér a Global Gender Gap-index?

image.jpegMinden év végen megjelenik a hír, hogy Magyarország rossz helyzetben van a nemek közti egyenlőség szempontjából. Ekkor szokták közzétenni ugyanis a Global Gender Gap-indexet, amely a női egyenlőség helyzete alapján rangsorolja az országokat. E szerint 145 országból csak a 99. helyen állunk. Nézzük meg, mi is az a Global Gender Gap-index, mi alapján rangsorolja az országokat és milyen téves értelmezések szoktak megjelenni ezzel kapcsolatban.

A Világgazdasági Fórum 2006 óta végez felmérést a női egyenlőség szempontjából, a gazdasági helyzet, az oktatás, az egészségügy és a politika területét vizsgálva, hogy a nők mennyire különböző mértékben férnek hozzá egyes szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez a férfiakhoz képest.

Összesen 1 pontot lehetett elérni minden területén, ez a legjobb érték. Magyarország a gazdasági lehetőségekre 0,69, az oktatásra 0,99, az egészségi állapotra és életesélyekre 0,98 és a politikára 0,04 pontot kapott. Így összesítésben a 99. helyen végeztünk, Közép-Európában utolsók vagyunk (a legközelebb a szlovákok állnak hozzánk, ők 97.-ek).

Az első 10 helyezett és Magyarország:

1. Izland
2. Norvégia
3. Finnország
4. Svédország
5. Írország
6. Ruanda
7. Fülöp-szigetek
8. Svájc
9. Szlovénia
10. Új-Zéland
99. Magyarország

Névtelen2

Azonban amit nagyon fontos megjegyezni: ez a lista nevével ellentétben, nem a nemek közti egyenlőséget vizsgálja, hanem a nők helyzetét a korábban felsorolt területeken. Például az oktatás területén Svájc (ahol 100 felsőoktatásban tanuló férfira 97 nő jut) pontlevonásban részesül, míg Izland, ahol hatalmas a nők fölénye (100 férfira 170 nő jut az egyetemeken) maximális pontszámot kap. Ennek az indexnek az egyenlőséghez való viszonyárul sokat elárul az az adat, hogy oktatás terén Izland áll az élen, az az ország amelynél nagyobb egyenlőtlenségek a felsőoktatásban nem sok országban van! Szóval nem az egyenlőséget méri!tlen

Ennek ellenére a médiában rendszerint úgy hivatkoznak erre, mint ami a nemek közötti egyenlőség helyzetét mutatja be. Erről az Index, még egy korábbi verziójával kapcsolatban egy olyan cikket hozott le, ami azt részletezte, hogy ez azt mutatja, hogy Magyarországon nőnek lenni milyen rossz. Nos, ez az egyoldalú értelmezés így egészen biztosan nem állja meg a helyét, ugyanis a 4 terület közül 2-ben állunk rosszul a GGG-index szerint (gazdaság és politika), ezek rontják le a nők és így Magyarország eredményét is.

Viszont ha a lista figyelembe venné az egészségügyben, az oktatásban meglévő különbségeket, akkor ott épp a férfiak rosszabb kilátásai miatt állnánk rosszabbul, mint sok ország, mivel a nők várható élettartamtöbblete és felsőoktatásban meglévő előnye nálunk kimondottan nagy. Vagyis itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a nők helyzete nagyon rossz Magyarországon, mint ahogy az ilyen cikkek általában sugallják azt, hanem arról, hogy nagyok a nemi különbségek, ott is ahol a nők vannak rosszabb helyzetben (gazdaság és politika) és ott is ahol a férfiak (oktatás és egészség). Az index újságírója a fenti a cikkben a Global Gender Gap-index alapján az oktatás és az egészségi állapottal kapcsolatban tévesen azt írja, hogy ezeken a területeken egyenlőség van, pedig nincs és mivel ezek a téves értelmezések rendszeresen előfordulnak a GGG-indexszel kapcsolatban, ezért nézzük meg ez alapján a cikk alapján, hogy konkrétan mik ezek és ezzel szemben mi a valós helyzet.

“az oktatás szinte minden szintjén közel egyenlő számban vannak jelen.”
Ez nem igaz, ugyanis felsőoktatásban hallgatók 55%-a nő, azaz 100 férfira 122 nő jut ezen a szinten.

“Ezzel az eredménnyel ugyanakkor csak a 71. helyen állunk az oktatás szerinti listán, mert ebből a szempontból elég sok országban megvalósul a teljes egyenlőség”
Ez sem igaz, ugyanis nem a “teljes egyenlőség valósul meg”, ezen országok mindegyikében nagyobb a nők aránya a felsőoktatásban úgy, mint nálunk, ami miatt mégis előrébb vannak, annak az az oka, hogy náluk már a műszaki és tudományos területen is jelentősen lecsökkent a férfiak aránya.

“Ami vigasztalhat minket, hogy Svájc még nálunk is rosszabb helyen áll ezen a listán.”
Svájc az egyik legegyenlőbb ország ezen a területen, a felsőoktatásban a férfiak aránya 51%, a nőké 49%, vagyis minimális, 2 százalékpontos eltérés van, de mivel az a nőkre kedvezőtlen ezért tőlük pontot vonnak le. Ehhez képest nálunk a nők aránya 55%, a férfiaké 45%, azaz 10 százalékpontos eltérés van, amire mi maximális pontot kapunk. A cikkíró itt tulajdonképpen ezzel mondja, hogy az a jobb, ha a nők aránya minél nagyobb és nem az, ha minél közelebb állunk az 50-50%-hoz. Ez nem egyenlőség.

“a férfiak és a nők körülbelül azonos hosszúságú egészséges életszakaszra számíthatnak”
A férfiak magukat általában egészségesnek vallják, sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már súlyos problémájuk van. Magyarországon a nők 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, ami az egyik legnagyobb különbség Európában.

Szóval a GGG-index kiváló ahhoz, hogy összehasonlítsuk a nők helyzetét a világ különböző országaiban, arra azonban alkalmatlan, hogy megmutassa, hogy mekkora a nemek közötti egyenlőség, hiszen csak a nők hátrányai miatt rontja az országok mutatóját, a férfiak hátrányai miatt nem. A nemek közötti egyenlőséget kétirányú indexszel lehetne mérni. Azon túl, hogy ezt a listát a helyén kezeljük, azért is érdemes odafigyelni erre, mivel az az egyoldalú szemléletmód, ami itt GGG-indexben érvényre jut, egyébként is jellemzi a közéletet uraló gondolkodásmódot. Fontos hangsúlyozni, hogy a nemek közötti egyenlőség két irányú, az egyenlőség mindenki számára egyenlőséget jelent.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?