Diszkriminatív jogszabályok

freshicon_73Az, hogy egy állam jogszabályai mennyire biztosítják a nők és férfiak egyenjogúságát, kiemelten fontos mércéje a nemek egyenlőségének. Hogy lássuk, hogy milyen a helyzet Magyarországon ebből a szempontból, összegyűjtöttük ebben a cikkben a nemi alapon diszkriminatívnek tekinthető törvényeket. 

2018-ban, Magyarországon a nők és a férfiak még mindig nem egyenlőek a törvény előtt. Több jogszabály is van, amely nemi alapon tesz különbséget a nők és a férfiak jogai, illetve kötelezettségei között. Ezek mindegyike – kivétel nélkül – a férfiakat különbözteti meg hátrányosan. Ezek közé tartozik az Alaptörvény is, illetve többek között a nyugdíjtörvény, a hadkötelezettségre vonatkozó törvény, a HPV oltásra vonatkozó NM rendelet, valamint számos apákat hátrányosan megkülönböztető törvény is.

alaptorveny

Miközben az Alaptörvény XV. cikk 3. pontja szerint “A nők és a férfiak egyenjogúak”, ugyanezen cikk 5. pontja kiegészíti azzal, hogy “Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”. Az alkotmány ily módon a férfiak számára nem garantálja az egyenjogúságot, hiszen az 5. pont gyakorlatilag azt mondja, hogy a nők számára biztosított külön intézkedések nem sértik az egyenjogúságot. Ebből pedig az következik, hogy míg a nők bármilyen hátrányos megkülönböztetése alkotmányellenes, addig a férfiak jogait a végtelenségig lehet nyirbálni. Függetlenül attól, hogy az alaptörvény ezt egyenjogúságnak definiálja, könnyen belátható, hogy nem az, hiszen a valódi egyenjogúság lényege épp az, hogy oda-vissza érvényesül, mindenkit ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetnek meg.

Ez a feltételezés minden kétséget kizáró módon be is igazolódott, miután a férfiak egyenlő nyugdíjazását célzó népszavazási kezdeményezést az Alkotmánybíróság azzal indoklással utasította el, hogy a kedvezőbb elbánásra a nőknek “Alaptörvényben biztosított joga van”:

A nőket az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése és a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján külön védelem illeti meg, és a fokozott védelem követelményére tekintettel is nyugdíjra való jogosultságuk más lehet, mint más személyeknek. Mindkét szabályból az következik, hogy a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogokra tarthatnak igényt, a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata alapján különösen az állami nyugdíjra jogosultság (a törvényben szabályozott jogosultsági feltételek meghatározása) területén.

(…)

A nőknek ehhez Alaptörvényben biztosított joguk van. A hitelesített népszavazási kérdés – akár az NVB, akár a Kúria jogértelmezését kell figyelembe venni – a lényeges tartalma szerint arra irányul, hogy a nyugdíjba vonulás lehetőségét a férfiak számára is a nők számára biztosított kedvezményekkel, vagyis azonosan tegyék lehetővé. Ez azt jelenti, hogy mind a XV. cikk (5) bekezdése, mind a XIX. cikk (4) bekezdése második mondata érvényesülése elé az eredményes népszavazás gátat emelne, azt lényegében kiüresítené.

Ahogy az ebből az AB indoklásból is kitűnik, nem csupán az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése különbözteti meg hátrányosan a férfiakat, hanem a XIX. cikk (4) bekezdése is, mely szerint:

Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Sőt, a XXXI. cikk (3) bekezdése is:

Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek.

A többi jogszabály igazságtalan és méltánytalan volta ellenére is az alaptörvényben foglaltak kiemelt figyelmet érdemelnek, hiszen ez enged teret a többinek, azzal, hogy semmilyen formájában nem garantálja a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát, sőt még ösztönzi is a jogalkotót a férfiak hátrányos megkülönböztetésére.

2, Nyugdíjtörvény:

nyugdijasok-1Az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § 2a)  értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Vagyis 40 év munkaviszony után csak a nőknek van lehetőségük nyugdíjba vonulni, a férfiaknak nem (ez Nők 40 program). A kormány mindezt azzal indokolta, hogy ez a program a nők megbecsüléséről szól, illetve hogy a nagymamák így tudnak vigyázni a gyermekekre. Ennek ideológiai tartalma is erősen kifogásolható, hiszen ez az érv olyan világnézeten alapszik, amely szerint az apa nem tölt be fontos szerepet a gyermek életében, illetve nem számol azzal, hogy a nagypapa is be tudja tölteni ezt a szerepet, (amit egyébként ma sokan azért nem tudnak megtenni, mert nem is élik meg azt a kort, amikor nyugdíjba mehetnének).

3, Hadkötelezettség:

A hadkötelezettség jelentkezési és katonai szolgálati kötelezettségre vonatkozik. A hadkötelezettséget Magyarországon nem szüntették meg, csupán felfüggesztették, a Honvédelmi Minisztérium ma is nyilvántartja a 18 és 55 év közötti magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálat teljesítéséhez, sorozáshoz és behíváshoz szükséges adatait. A 2013. évi XCVII. törvény 1. § b pontja szerint ugyanis hadkötelezettség csak a férfiakra vonatkozik: “a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfi“.

4, HPV védőoltás:hpv

A közhiedelemmel ellentétben a HPV nem csupán a méhnyakrák miatt veszélyes, hanem számos más daganatot okozhat, például a szájüregben és a végbélnyílásban is. A CDC, Amerikai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ adatai szerint a HPV évi 17 000 nő és 9 300 férfi haláláért felelős az Egyesült Államokban. A méhnyakrák (10 400 haláleset) és a szájüreg daganatai (9 000 haláleset) a legjelentősebbek.

Számos országban minden gyermek számára azonos feltételek mellett, ingyenesen elérhető a védőoltás. Ausztriában például a 9 és 12 év közötti lányok és fiúk számára térítésmentesen kínálják fel az oltóanyagot a nemzeti oltási program keretében.

Ahogy a fenti statisztikákból is látszik, ez egy olyan egészségügyi szolgáltatás, amely esetében aligha vonható kétségbe az, hogy sérti egyenjogúságot az, ha az állam nem egyenlő feltételek mellett biztosítja a lányoknak és a fiúknak. Ennek ellenére, Magyarországon 2014-ben a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 7. § 5 .pontjának megfelelően (“Human papilloma vírus ellen a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek iskolai kampányoltás keretében a VML-ben foglalt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével térítésmentes védőoltásban részesíthetők.”) egy olyan oltási programot vezetett be a kormány, amely a fiúk részére nem biztosítja térítésmentesen a vakcinát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint a hetedikes lányok több, mint 80%-a igényelte iskolai oltás keretében az ingyenes humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást. A fiúk számára az oltás 90 ezer forint körüli áron érhető el.

5, Családtámogatási ellátások

A gyermek születését követő fél évben az anya 180 napos szülési szabadságra, és ezzel együtt 165488.1140csecsemőgondozási díjra (CSED, korábbi TGYÁS) jogosult, míg az apa csupán 5 nap “apaszabadságra”.

Ma a törvény szerint kizárólag abban az esetben mehet el az apa CSED-re, ha az anya meghal, vagy egészségügyi állapota miatt kikerül a háztartásból. Ha az anya elhagyja az apát és a gyermeket, vagy a szülők úgy döntenek, hogy az apa marad otthon, akkor ez esetben az apa csak a lényegesen alacsonyabb összegű GYED-re jogosult az első félévben. Ha jobban belegondolunk, akkor láthatjuk, hogy ez nem csupán az apákkal szemben, hanem gyermekeikkel szemben is diszkriminatív.

Örökbefogadás esetén is hasonló a helyzet:

“A szülő nő jogosultsági feltételei”
(…)
A szülő anya helyett más személy jogosultságának feltételei
Csecsemőgondozási díjra a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára jogosultságot szerezhet
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától

“az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák”

az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától”

Ez esetben figyelemre méltó, hogy az apák számára fenntartott idő a nyugat – és észak-európai országokhoz képest nagyon alacsony. Az alábbi adatsor azt mutatja, hogy az adott országban mennyi fizetett szabadságot biztosítanak az anyáknak és mennyit az apáknak:

Magyarország: 180 nap az anyáknak, 5 nap az apáknak (36x több jár az anyának)
Dánia: 126 nap az anyáknak, 14 nap az apáknak (9x több jár az anyának)
Finnország: 126 nap az anyáknak, 63 nap az apáknak (2x több jár az anyának)
Németország: 56 nap az anyáknak, 56 nap az apáknak (ugyanannyi)
Izland: 91 nap az anyáknak, 91 nap az apáknak (ugyanannyi)

6, Felmondás tilalma

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénye értelmében a gyermeket váró párok közül csak az anyák élveznek védettséget, a munkáltató a leendő apának felmondhat. A munkahelyi védelem nem a terhesség miatt indokolt, hanem azért mert a munkáltató számára kevésbé rugalmasabb, kevésbé terhelhető munkaerőt jelent egy kisgyermekes szülő, mint egy gyermektelen, a védelemmel azt lehet elkerülni, hogy a munkáltató még a gyermek születését megelőzve felmondjon a leendő szülőnek, illetve, hogy a gyermek születését követően is biztosítva legyen a család egzisztenciája. Más országokban –például Izlandon – a törvény a leendő apákat is védi.073d8d083aeffc3256d35090a3587fdc

7, Védett személyek

Ugyancsak a Munka Törvénykönyvének van egy olyan része is, amely szerint a gyermek 3 éves koráig az anyák és a gyermeküket egyedül nevelő apák védett személynek számítanak. Vagyis egy átlagos család esetében, ahol az anya és az apa együtt neveli a gyermekét, csak az anya számít védett személynek, az apák ezúttal is diszkriminálva vannak…

A védett személy itt azt jelenti, hogy a munkáltató köteles a felmondást megindokolni, valamint csak abban az esetben mondhat fel ha nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

8, Gyermekvállalással járó felelősség, önrendelkezési jog

Ma Magyarországon egy gyermek megszületése – a 48/1998. (XI.23.) AB határozatban foglalt női önrendelkezési jog egyik megnyilvánulásának, a terhességről való rendelkezés szabadságának következtében a nő döntésétől függ. Azonban, mint arra Dr. Pálfalvi Andrea: Maradéktalan-e a férfiak önrendelkezési joga? című tanulmányában rámutat, itt nem csak arról van szó, hogy a nő itt döntést hoz a saját testéről, hanem egyben döntést hoz arról is, hogy kívánja-e vállalni a gyermekvállalással járó felelősséget is. Ha kívánja, lemondhat erről a felelősségéről. A férfiaknak ugyanerre a magyar jog nem biztosít lehetőséget.

A férfinak önrendelkezési szabadságán belül elvitathatatlanul azonos jogokkal kellene rendelkezni – vagyis egy férfinak a terhesség tudomására jutásakor ugyanúgy biztosítani kellene a döntéshozatal lehetőségét arról, hogy kívánja-e gyermeket, azaz kívánja-e vállalni az azzal járó felelősséget.

A nők esetében ez a szabadság nem csak a terhesség, hanem még az élve születés bekövetkezte után is definiált, ugyanis a nő, amennyiben – a terhességét megtartva – szülése után mégis úgy dönt, hogy nem kíván szülővé válni, jogszerűen örökbe is adhatja a gyermekét. Esetében tehát az anyasághoz, mint tényhez nem tartoznak olyan kötelezettségek, mint az apaság esetében.

9, Vélelmezett apaság

Ha házasságon belül születik egy gyermek, akkor vélelmezés alapján a férjet tekinti a jog apának. Ha valakinek komoly információ jut tudomására arra nézve, hogy nem a vélelmezett apa a valódi apa, akkor a PTK X. 4:111. § így rendelkezik:

Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.”

Tehát míg az anya három éven belül eljárást indíthat a bíróságon az apaság vélelmének megdöntésére, cáfolatára, addig a vélelmezett vagy a valódi apa csak egy éven belül indíthat eljárást. Ez után a jogvesztő határidő után már nem is tiltakozhat semmilyen módon, hogy nem az övé a gyerek, illetve nem indíthat pert azért, mert másvalakit vélelmeznek az ő gyereke apjának. (A fogantatás után szétváltak a szülők, és az anya közben másik férfival alakított ki párkapcsolatot.)

10, Diákhitel

A két gyermeket vállaló nők Diákhitelének a felét, a 3 gyermeket vállaló nők Diákhitelének egészdiakhitel-1024x683 tartozását elengedik 2018. január 1-jétől. A 291/2017. (X. 3.) kormányrendelet a következőképp rendelkezik:

18/A. § (1) A hitelfelvevő nő második gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló hallgatói hiteltartozása ötven százalékának megfelelő összegű, harmadik vagy további gyermeke megszületése vagy örökbefogadása esetén a fennálló tartozása száz százalékának megfelelő összegű vissza nem térítendő állami támogatásban (a továbbiakban: gyermektámogatás) részesül(…)

Ez megint egy olyan törvény, amely esetében semmi sem indokolja a különbségtételt. Ez ráadásul duplán sújtja a férfiakat, hiszen, mint felsőoktatásban résztvevő hallgatók és mint apák is elszenvedői ennek a rendeletnek.

11, Álláskeresési járadékra jogosultság

Az 1991. évi IV. törvény (amely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szól) 25. § d pontja, az álláskeresési járadékra való jogosultság tekintetében különbséget tesz az anya és az apa között.

Akkor tekinthető megfelelőnek az állami foglalkoztatási szerv által ajánlott munka (vagyis az álláskeresési járadékra való jogosultság akkor szűnik meg), ha az ajánlott munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. Vagyis az apa számára csak akkor írja elő az anya számára általánosan biztosított kedvezőbb munkakeresési feltételeket, amennyiben az apa egyedül neveli a gyermekét.

 

12, Rendvédelmi szerveknél dolgozók fizikai alkalmassági követelményei

57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet eltérően állapítja meg a rendvédelmi dolgozók alkalmasságának feltételeit a női – és férfi dolgozók számára. A pontozás olyannyira egyenlőtlen, hogy például a 30 másodperc alatt 4 fekvőtámaszban elvégzett karhajlítás-nyújtásra a nőknek 16 pontot ad, a férfiaknak ugyanerre 1 pontot. Nem csupán a pontozás eltérő, de a minősítés is. Például az első korcsoport esetében a minősítés ponthatárai a következők:

  • férfiaknál 150, nőknél 120, vagy azt meghaladó pont esetén „Kiváló”,
  • férfiaknál 70-149, nőknél 50-119 pont esetén „Megfelelő”,
  • férfiaknál 0-69, nőknél 0-49 pont esetén „Nem megfelelő”,

A többi jogszabállyal ellentétben itt jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy a fizikai teljesítményt érintheti, hogy a férfiak és a nők fiziológiai adottságai eltérőek. Ez igaz, általánosságban valóban eltérnek a nők és a férfiak fiziológiai adottságai, és ebből adódóan nagy általánosságban a fizikai teljesítőképességben is lehetnek különbségek, azonban ez is csak egy általánosítás, ami nem mindenki estében igaz: a férfiak között is vannak kisebb testalkatúak, alacsonyabbak, gyengébb fizikai teljesítményre képesek, és fordítva is. Ha a nők esetében elfogadott az alacsonyabb teljesítmény az egyben azt is is jelenti, hogy az adott munkakör betöltéséhez nem szükséges az a teljesítmény, amit a férfiak számára előírnak, hanem ez egy szelekciós mechanizmusként működő rendszer, ami az alacsonyabb (de a munkakör betöltésére alkalmas) teljesítményű férfiakat hivatott kiszorítani.

AB: “Kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogok”

Miután áttekintettük a diszkriminatív jogszabályokat, amelyek mint láthatjuk, kivétel nélkül a férfiakat különböztetik meg hátrányosan, végül még egyszer emeljük tekintetünket az Alkotmánybíróság egyik “örökbecsű” mondatára, hogy végképp tudomásul vehessük mi a helyzet ma Magyarországon:

a nők – a férfiakhoz képest – kedvezőbb (nem azonos) alanyi jogokra tarthatnak igényt

 

Hozzászólások