Alkotmánybíróságon támadták meg azt a népszavazási kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a férfiak, a nőkhöz hasonlóan, 40 év munkaviszonyt követően elmehessenek nyugdíjba. Nem fogjátok kitalálni kik állnak a háttérben.
Alig pár hete jött létre a Nők a feminizmus ellen Facebook csoport, az alábbi mottóval:
“Nők a radikális feminizmus mérgező kultúrája ellen. Nem a szótári definícióját ítéljük el a feminizmusnak, hanem a tetteket, melyeket a nevében elkövetnek.“
Akkor a feministák azonnal ellenkampányba is kezdtek, valódi feminista cikkdömping volt az elmúlt hetekben, a szokásos mézesmázos szövegekkel, mint hogy ők csak egyenjogúságot szeretnének és hogy a nőket is embereknek tekintsék.
Mit olvashatunk a feminista-antifeminista vita közepette? Azt, hogy Dessewffy Alice ügyvéd nőszervezetek megbízásából, az alkotmánybíróságon támadta meg azt a népszavazási kezdeményezést, amely azt célozza, hogy a férfiak és a nők egyenlő feltételek mellett mehessenek nyugdíjba, arra hivatkozva, hogy a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg a nők esélyegyenlősége.
Először is felvázolnám pár pontban, hogy mi a helyzet nyugdíjfronton:
– Magyarországon a férfiak várható élettartama 7 évvel alacsonyabb, mint a nőké
– Egy férfi jelenleg átlagosan 10,3 évvel rövidebb nyugdíjasként eltöltött időre számíthat nyugdíjba-vonuláskor, mint egy nő
– Több, mint kétszer annyi férfi halálozik el úgy, hogy nem éli meg a nyugdíjat, mint ahány nő
– Az egészségkárosító, nehéz fizikai munkát végző emberek döntő többsége férfi
Erre jönnek bizonyos “nőszervezetek” és azt mondják, hogy ne könnyítsünk a férfiak helyzetén még annyira se, hogy a jogegyenlőséget biztosítjuk számára… Nehéz eldönteni, hogy emögött a tömény rosszindulat, vagy csupán az idiotizmus áll. Őszintén szólva nem igazán látom, hogy nyugdíjkérdésben miféle kifacsart logika alapján lehetne a nőket tekinteni hátrányos helyzetűnek.
Azért nézzük meg pontra-pontra azt is, hogy milyen érveket hoztak fel az intézkedés mellett:
“Az e fajta pozitív diszkriminációt a legtöbb európai országban alkalmazzák.”
A pozitív diszkrimináció egy szociológiai szakkifejezés, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad okot. Nem pedig azt, hogy a férfiak hátrányos megkülönböztetése és a nők előnyben részesítése minden esetben pozitív diszkrimináció.
“Felhívta a figyelmet a nők társadalomban betöltött szerepére, a munkában és a családban történő helytállás kettős kötelezettségére.”
Kötelezettségére? Én nem ismerek egy olyan jogszabályt sem, amely a nőket kötelezné bármilyen értelemben is arra, hogy alapítsanak családot és egymaguk lássanak el minden feladatot. Ellenben ismerek olyan apákat, akik egyedül nevelik a gyermekeiket, dolgoznak mellette, valamint olyan nőket is, akik nem vállaltak gyermeket.
Természetesen arról lehet, sőt fontos is beszélni, hogy a férfiak és a nők helyzete milyen a munkaerőpiacon, a családban és lehet olyan politikát folytatni, amely ezeken a területeken is társadalmi egyenlőség megteremtését célozza, azonban ennek a nyugdíjkérdéshez nincs semmi köze.
“Az ügyvéd emlékeztetett: az alkotmányjogi panasz az alaptörvény azon rendelkezése mellett, mely szerint “a nők és a férfiak egyenjogúak”, hivatkozik azokra a cikkelyekre is, melyek szerint “Magyarország a nők esélyegyenlőségi és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.“”
Na, ilyen része pont nincs az alkotmánynak. Az a pont (XV. cikk (4)), amire hivatkozik a “szakember” így hangzik: “Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.” Nincsenek a nők külön megemlítve, vagyis ez annyit jelent, hogy azt a társadalmi csoportot segíti külön intézkedésekkel Magyarország, amely hátrányos helyzetben van. A társadalmi rétegződés legalsóbb szintjein (hajléktalanok, szenvedélybetegek, elítéltek, korai iskolai elhagyok) egyaránt a férfiak vannak felülreprezentálva. Mégis, hogy jelenthetné ez a rendelkezés azt, hogy automatikusan a nők felzárkózását kell segíteni?
Ezzel együtt azonban tény és való, hogy az alkotmánynak van diszkriminatív pontja is, ugyanis az alkotmány XV. cikke nem csupán a pozitív diszkriminációt legalizálja, hanem a férfiak hátrányos megkülönböztetését is. Idézném az érintett pontot:
“(5)Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”
Tehát bármiféle olyan diszkriminációra feljogosít az alkotmány, amely a férfiakat a nőkhöz képest hátrányosan különbözteti meg – függetlenül attól, hogy a nők hátrányos helyzetben vannak-e, azaz “pozitív diszkriminációról” beszélhetnénk-e. Azonban, az a felháborító tény, hogy Magyarországnak olyan alkotmánya van, amely feljogosít erre a szexizmusra, még nem jelenti azt, hogy élni is kell ezzel.
“Ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.”
Ez fontosabb, mint a jogegyenlőség? És ezt komolyan egy “ügyvéd” érvként mondja?
“Dessewffy Alice megjegyezte: az európai gyakorlatban azok az országok, amelyek a nőkre és férfiakra vonatkozó nyugdíjszabályok egységesítését határozták el, a jelenlegi elképzelések szerint ezt több évtized alatt valósítják meg, miközben a támadott népszavazási kérdés erre gyakorlatilag néhány hónapot adna.”
Ez a tények elferdítése. Egyrészt az nem igaz, hogy minden európai ország évtizedek alatt törölte volna el, Nagy-Britaniában például 2011-ben hozott a kormány egy olyan döntést, hogy a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárát 2020-ig bezárólag egységesítik. Az európai országok döntő többségében a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának kiegyenlítése zajlott/zajlik, egyetlen olyan európai ország volt, ahol a nyugdíjszabályokat egységesítették, majd később újra diszkriminatív rendelkezést hoztak: ez az egy ország Magyarország.
“Egyúttal kérték az Ab-től az érdemi döntés megszületéséig ideiglenes intézkedésként a támadott kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését.”
No komment.
