A kormány új családpolitikai intézkedéseivel kapcsolatban írtam Novák Katalin család – és ifjúságügyi államtitkárnak.
Tisztelt Államtitkár Asszony!
Örömmel értesültem arról, hogy újabb intézkedésekkel támogatják a családokat és a gyermekvállalást. Azonban sajnos olyan intézkedéseket is hoztak, amik hátrányosan megkülönböztetik a férfiakat, erről szeretnék most írni önnek.
A nők és a férfiak egyenjogúsága, így a szülők egyenjogúsága is, alapvető jog véleményem szerint (vagy annak kéne lennie). Az apák, férfiak kizárása bármilyen támogatásából, kedvezményből, juttatásból ezt sérti. Ez nem lehetne vita kérdése egy olyan kormány számára, ami magát a nemek közötti egyenjogúság képviselőjének tartja (oly annyira, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a bevándorlás ellen többek között azzal érvelt nemrég, hogy a nemek egyenjogúságát meg kell védeni). Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ezekkel az intézkedésekkel épp ezt építik le. Ha egy férfi biológiai tulajdonságai miatt rendelkezik kevesebb joggal, az bizony nem egyenjogúság.
Ebből a szempontból az, amivel ön indokolta ezt minap a sajtóban, hogy a nők és a férfiak milyen arányban maradnak egyedül a gyermekükkel, az nem indokolhatja a diszkriminációt, az egy másik probléma. Igen, fontos foglalkozni azzal is, hogy vannak olyan berögzült társadalmi normák, amik az anyát tartják az elsődleges szülőnek (ezért marad általában az anyánál a gyermek válás után), de erre nem a diszkrimináció a válasz, hanem olyan politika, ami elősegíti azt, hogy az apák szerepei is felértékelődjenek (például a konkrét esetben a váltott elhelyezés támogatása). Azzal nem fognak az apák szerepei felértékelődni, ha még államilag is diszkriminálják őket. Az apák családi szerepeinek támogatása a női munkavállalás elősegítése szempontjából is fontos lenne, hiszen megkönnyítené a nők érvényesülését a munkaerőpiacon, nagyobb eséllyel indulnának egy-egy állásért, ami ugyancsak az önök céljaik között szerepel nőpolitikájukban.
A diszkrimináció nem a megbecsülés és a támogatás jele, és az a családpolitikai intézkedések sikerességét se segíti elő, ha nem mindkét szülő érezheti úgy, hogy megbecsüli és támogatja őt a kormány a gyermekvállalásban. Összességében tehát ezek a döntések véleményem szerint szembe mennek az önök nemek közötti egyenjogúsággal kapcsolatos álláspontjával, nőpolitikai és családpolitikai céljaival egyaránt. A férfinak és a nőnek a család egyenjogú tagjának, az anyának és az apának pedig egyenjogú szülőnek kell lennie! Kérem, hogy a fentiek szerint gondolják át ezeket az intézkedéseket.
Tisztelettel,
Szujó Flórián
Az Apák az Igazságért Egyesület is nyílt levéllel fordult a döntéshozókhoz, ez ITT tekinthető meg.
