A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság kikérte az Oktatási Minisztériumtól az Országos Kompetenciamérés 2017-es tanulói adatait, annak érdekében, hogy egy olyan nemek közötti egyenlőtlenségi problémát vizsgáljunk meg és vessünk fel, ami hazánkban nincs a közéleti témák napirendjén: az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenséget. A hazai adatok ismertetése és átgondolása előtt azonban teszünk egy kitekintést: készült Norvégiában egy átfogó riport a fiúk iskolai hátrányairól, amely ismertette a problémát, a lehetséges okokat és következményeket számba vette, illetve javaslatokat fogalmazott meg egy olyan szakpolitika kidolgozásához, aminek célja, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. Ennek a riportnak a fontosabb részeit fogom most ismertetni, több részletben. 1. rész: Helyzetkép az iskolában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről.
A Stoltenberg Bizottságról
A norvég kormány 2017-ben felállított fel egy szakértői bizottságot (Stoltenberg Committee), ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik és feladata, hogy az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségek okát kivizsgálja és olyan javaslatokat dolgozzon ki, ami elősegíti azt, hogy a fiúk és a lányok hasonlóan eredményesek lehessenek az iskolában.
Az iskolákban tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket illetően az egyes nemzetek között vannak különbségek, azonban az alapvető tendenciák Magyarországon ugyanazok, mint a többi fejlett országban, ezek a fiúk hátrányait mutatják az oktatásnak gyakorlatilag majdnem minden szintjén, kivétel ez alól a felsőoktatás műszaki és informatikai területe. Ez egy hasznos riport, ahhoz hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről kezdve onnét, hogy milyen problémákkal nézünk szembe, egészen odáig, hogy milyen szakpolitikai célok fogalmazódhatnak meg annak érdekében, hogy kezeljük a problémát.
A Stoltenberg bizottság az alábbiak szerint ismerteti a küldetését:
Az fő feladata a bizottságnak, hogy kivizsgálja azt a problémát, hogy a fiúk felülreprezentáltak számos negatív statisztikában, mint például az iskolaelhagyók, vagy a legrosszabbul teljesítő tanulók között. A korábbi tanulmányok gyakran azon az állásponton voltak, hogy az iskolákban tapasztalható nemek közötti különbségek terén nincs mozgástere az iskoláknak, hiszen a társadalmi háttértől, családi értékektől függnek. Ma azonban egy nagyobb fokú egyetértés van abban, hogy vannak tényezők, melyek az iskola hatáskörén belül vannak és jelentősek. Mielőtt intézkedéseket vezetnénk be szükséges egy nagyobb tudásbázist létrehozni arra, hogy mi okozza az iskolán belüli nemek közötti különbségeket és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezeket visszaszorítsuk. A bizottság feladata, hogy megtalálja az okokat és a hatásos intézkedéseket.
Camilla Stoltenberg, a bizottság elnöke
Ez a bizottság idén közzétett egy jelentést, amely azt célozza, hogy komplex képet adjon a helyzetről:
– Ismerteti az iskolában tapasztalható nemek közötti különbségeket.
– Vizsgálja ezek hátterét (pl. mely társadalmi csoportokban mekkora a különbség).
– Ismerteti az alacsonyabb iskolai végzettség lehetséges következményeit a tanulók későbbi élete során.
– A nemzetközi szakirodalom alapján hipotéziseket fogalmaz meg, hogy mi állhat a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbségek mögött.
– Stratégiákat és célokat fogalmaz meg a kormány számára, amivel a fiúk iskolában tapasztalható hátrányát csökkenteni lehet.
Terjedelmi okok miatt egy cikksorozatban fogom ismertetni a riport fontosabb megállapításait. Ezúttal a riport iskolában tapasztalható nemek közötti különbségekkel kapcsolatos fontosabb megállapításait ismertetem. Mivel ezek nagyrészt a norvég rendszerre vonatkoznak, ezért a részletbe annyira nem megyek be (vagyis oktatási rendszer ismertetésébe), hanem azokra a fontosabb tendenciákra helyezem a hangsúlyt, melyek Magyarországon is nagyon hasonlók.
Nemek közötti különbségek az iskolában
A norvég oktatási rendszer alapvető értéke, hogy mindenkinek azonos lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy elérje azt a potenciált ami benne van. Ezért teljes körű egyetértés van arról, hogy az iskoláknak lépéseket kell tenni a nemek közötti és a szociokulturális csoportok közötti különbségekkel szemben.
Jan Tore Sanner tudományért és integrációért felelős Miniszter a riport megjelenésekor hangsúlyozta, hogy nem elfogadhatóak ezek a különbségek: “Aggodalommal tölt el, hogy olyan sok fiú esik az iskolából. A fiúk rosszabb jegyeket kapnak és nagyobb arányban fejezik be sikertelenül az iskolát, mint a lányok. A tanulók neme és háttere nem lenne szabad, hogy meghatározza az iskolai eredményességüket.”
A riport társadalmi problémának nevezi az iskolában tapasztalható nemek közötti eredményességbeli különbségeket. A főbb megállapításokat az alábbi pontokban foglalták össze:
- A lányok jobb szövegértéssel rendelkeznek már az iskolába lépéskor, míg a fiúk jobb térérzékkel
- A nemek közötti különbség kicsi az olvasásban és a számtanban az iskolakezdéskor, azonban a különbség fokozatosan nő és különösen magas a tizenéves korban. Az általános iskola végén a lányok minden tantárgyból jobb jegyeket kapnak, mint a fiúk, kivéve testnevelésből.
- A speciális oktatásban részesített tanulók közel 70%-a fiú.
- Az általános iskolában szerzett jegyek alapján képzett kreditek (amik a középiskolai felvételi alapját képezik) azt mutatják, hogy a 30 pont alatt teljesítő tanulók között 2,5-szer több fiú van, mint lány, az 50 pont fölött teljesítők között pedig 2,5-szer több lány, mint fiú.
- A középfokú oktatás elkezdése után 5 évvel a fiúk 30%-a és a lányok 20%-a nem fejezte be a képzést.
- A lányok jobban teljesítenek a középiskolákban. Azok közül a tanulók közül, akik sikeresen végeznek a lányoknak átlagosan 9 ponttal több van és a rosszabb jegyeket kapott tanulók között lényegesen több fiú van.
- A 30-39 évesek között a nők 57%-a, a férfiak 40%-a felsőfokú végzettségű
- Ha a jelenlegi tendenciák maradnak, akkor a Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint a nemek közötti különbségek tovább fognak nőni és 2040-ben a korcsoportban a férfiak 61%-a és a nők 89%-a lesz diplomás
Tanulmányi és vizsga osztályzatok
A lányok minden tantárgyban jobb tanulmányi és vizsgajegyeket kapnak, mint a fiúk, kivéve a testnevelést. Azonban különbség van abban, hogy az egyes tantárgyak esetében mekkora a nemek közötti különbség. A norvég nyelv és a matematika jelenti a két végletet. Az 1-től 6-ig terjedő osztályzási skálán a lányok átlagosan 0,7-el kapnak jobb jegyeket norvég nyelvből és 0,2-vel matematikából. A nemek közötti különbségek a vizsgaosztályzatok esetében kisebbek, mint a tanulmányi osztályzatokat illetően.
1. ábra: A tanulmányi osztályzatok (világoskék) és a vizsgaosztályzatok (bordó háromszög) nemek szerinti elérése
2. ábra Tanulmányi osztályzatok megoszlása matematikából és norvég nyelvből az általános iskola végén, 2017. (lila: fiúk, sárga: lányok)
Iskolai kreditek
Az iskolai kreditek alapvető fontossággal bírnak a tanulók számára, mivel a középfokú oktatásba való felvétel alapját képezik. A legalacsonyabb elérhető pontszám 10, a legmagasabb elérhető pontszám 60. A lányok átlagosan 4,6 ponttal érnek el többet, mint a fiúk. A fiúk 11%-a ér el 30 pontnál kevesebbet, szemben a lányok 4,5%-ával. Ezzel szemben az 50 pontnál többet elért tanulók között lényegesen felülreprezentáltak a lányok: a lányok 23%-a ért el ilyen eredményt, míg a fiúknak csak a 9%-a.
Az általános iskolai kreditekben tapasztalható nemek közötti eltérésnek súlyos következményei lehetnek a tanulók élete során. A rosszabb pontszámot elért tanulók sokkal nehezebb helyzetből indulnak a továbbtanulást illetően, hiszen legjobb középfokú oktatási intézményekbe a magas pontszámot elért tanulóknak van esélye bekerülni.
3. ábra: Iskolai kreditek megoszlása nemek szerint, 2018 (lila: fiúk, sárga: lányok)
Standardizált tesztek
A standardizált tesztek (mint pl. a PISA) stabil nemek közötti különbségeket mutatnak, ahol a fiúk jobban teljesítenek matematikából és tudományból, a lányok pedig olvasásból. A PISA-teszt, amely a 15 éves tanulók képességeit vizsgálja azt mutatja, hogy a 15 éves lányok jobb szövegértéssel rendelkeznek a fiúknál minden OECD országban.
4. ábra: Fiúk és lányok szövegértés teljesítménye az OECD átlághoz képest (lila: fiúk, sárga: lányok)
Középfokú oktatás
A tanulók 98%-a az alapfokú oktatás befejezése után azonnal elkezdi a középfokú tanulmányait. A tanulóknak sok lehetősége van választani, hogy milyen középfokú tanulmányokat folytassanak, ezért nehezebb mérni a fiúk és a lányok tanulmányi eredményei közötti különbségeket a középfokú oktatásban, mint az alapfokúban. Egyik lehetőség erre, hogy összehasonlítjuk azt, hogy a fiúk és a lányok milyen arányban fejezik be a megkezdett tanulmányaikat. Ez alapján azt látjuk, hogy a sport képzések kivételével a lányok lényegesen nagyobb arányban fejezik be sikeresen a képzéseket. Azok a tanulók közül, akik 2006-ban kezdték meg a képzést a lányok 82%-a és a fiúk 75%-a fejezte be 10 év alatt.
5. ábra: Azoknak a férfiaknak (lila) és nőknek (sárga) az aránya, akik befejezték a középfokú képzést 5, 6, 7, 8, 9, illetve 10 éven belül:
Felsőfokú oktatás
Az 1960-ban, vagy később született generációk esetében a nők nagyobb arányban végeztek a felsőoktatásban számos országban. Norvégiában az 1956-os generációval történt meg az a változás, hogy a nők kerültek többsége. 1970-ben a 30-39 évesek között a férfiak 12%-a és a nők 8%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. 2015-re ez úgy változott meg, hogy nők 57%-a és a férfiak 40%-a diplomás. Ez azt jelenti, hogy 45 év alatt a nők 4%-os hátránya a férfiak 17%-os hátrányára változott.
6. ábra: 30-39 éves korcsoport, diplomások aránya (lila: férfiak, sárga: nők)
Folytatás következik.
Következő rész: Nemek közötti egyenlőtlenség az iskolában 2. – Tanulók háttere és iskolai környezet
A hazai tanulmányi adatok és ebben meglévő nemek közötti különbségek ismertetése egy külön részben fog megtörténni, a Stoltenberg-riport ismertetését követően.
