2015 elején a 6.-os állami biológiai tankönyv miatt alakult ki botrány, mivel a tankönyvben az olvasható, hogy a fiúk és a lányok bizonyos képességekben különböznek, például a lányok jobban olvasnak, a fiúk jobbak matekból. A tankönyvbotránnyal kapcsolatban érdemes megnézi, hogy mennyire egyoldalú, elfogult volt a magyar közvélemény hozzáállása.
Először is érdemes felidézni azt, hogy szó szerint mit tartalmaz ez a bizonyos tankönyv:
– “a fiúk és lányok bizonyos testi adottságokban és szellemi képességekben különbözőek”
-“matematikában inkább a fiúk ügyesebbek”
-“a lányok állítólag könnyebben tanulnak meg olvasni”
Gondolom, az első két idézet mindenki számára ismerősen hangzik, hiszen feministák napokon keresztül erről beszéltek, amiben partnerek voltak a témával foglalkozó médiumok is, ugyanis szokásukhoz híven ezúttal is se alkalmaztak egyenlő mércét. Jelen esetben az volt témájuk, hogy a lányokkal szemben előítéletes a tankönyv, és ebből el is jutottak odáig, hogy kevés a női felsővezetők aránya.
Azonban a harmadik idézet, az hogy a “lányok állítólag könnyebben tanulnak meg olvasni” gyakorlatilag minden erről közölt cikkben úgy jelenik meg, mintha csak egy mellékes, jelentéktelen mondat lenne, miközben a PISA – és a kompentenciamérések egyértelműen azt mutatják, hogy a nemek közti különbségek sokkal nagyobbak a szövegértés terén, mint a matematika terén.
Nem véletlenül emeltem ki az “inkább” és az “állítólag” kifejezést sem: ugyanis itt nemcsak arról van szó, hogy az érintett médiumok többet foglalkoztak azzal, hogy a lányokra milyen hatással vannak ezek az előítéletek, hanem abban a pár mondatban is, amikor megemlítették azt, hogy a fiúk olvasási képességeiről mit ír a tankönyv rendszerint kiemelték azt, hogy “állítólag”, ezzel szemben az “inkább” kifejezést pedig rendszerint elhagyták. Magyarán mondva az előbbinek a súlyát csökkentették, az utóbbi súlyát pedig fokozták az eredetihez képest.
A 444.hu 2 terjedelmes cikket is közölt a témával kapcsolatban, mindkettőt Erdélyi Péter írta. Az első cikke volt az ami elindította ezt a tankönyvbotrányt, így érdemes ezzel kezdeni az elemzést:
Itt a címben még nem nincs kivetnivalót, azonban ez nem sokáig tart, rögtön az első mondat így hangzik:
“Tudta, hogy a matematikában a fiúk ügyesebbek? Nem? Akkor olvasson bele a 6. osztályosoknak készült állami természetismeret könyvbe, és jegyezze meg, hogy ez a helyzet!”
Nem véletlenül került kiemelésre rögtön az első mondatban pont az, hogy matematikában a fiúk ügyesebbek, hiszen így az olvasó figyelme így erre irányul. Az amit a tankönyv a fiúk olvasási képességeiről ír itt nem került megemlítésre. Majd így folytatódik: “Persze a matek csak egy példa a sok közül”.
Aztán az egyes példák felsorolása között lehet megtalálni:
– “a lányok állítólag (tényleg oda van írva a könyvben, hogy állítólag) könnyebben tanulnak olvasni”
– “a fiúk viszont (nem állítólag) matematikában ügyesebbek.”
Az “állítólag” kifejezés kiemelésének és az “inkább” kifejezés elhagyásának, feltehetően az a lényege, hogy így előítéletesebbnek tűnik a tankönyv a lányokkal kapcsolatban, és kevésbé tűnik előítéletesnek a fiúkkal kapcsolatban Egyébként ezzel a félmondattal ki is merült a cikk fiúk és a lányok olvasási képességével kapcsolatos része.
Ezután következik a bizonyítása annak, hogy a lányok ugyanolyan jók matematikából, mint a fiúk:
“A fiúk és a lányok matematikai képességei közötti különbséggel több kutatás is foglalkozott. Meg fognak lepődni, de egyáltalán nem az jött ki, hogy a fiúk ügyesebbek matematikában. Van olyan teszt, amin jobban teljesítenek, de ennek kb. egymillió oka lehet a biológián kívül.
Az egyik például az, hogy a világon sok helyen a lányok már egész kiskoruktól azt hallgatják, hogy ők matekból gyengébbek.”
Nem lepődünk meg: az nem került bizonyításra, hogy a fiúk ugyanolyan jól olvasnak, mint a lányok. Pedig ez így egyoldalúan egy teljesen logikátlan megközelítés, hiszen ha a lányok matematika teljesítményre negatív hatással van az, hogy azt hallják, hogy a fiúk jobbak matekból, akkor a fiúk szövegértési képességére is negatív hatással van, ha azt hallják, hogy a lányok jobban olvasnak.
De az egyoldalú megközelítésnek még nincs vége:
“Az egyetemekre több lány (pl) kerül be, mint fiú, a gazdaságban, vagy a közéletben mégis a férfi vezetők vannak többségben. Részben pont azért, mert a lányok önbizalmát nem hogy erősíti, hanem durván gyengíti az oktatási rendszer. Aki kiskorától azt hallja, hogy neki különböző szellemi képességei vannak, és hogy hát például matekban is a fiúk ügyesebbek, abból kevésbé valószínű, hogy felsővezető lesz egy banknál. Vagy bárhol.”
Itt arról ír, hogy az oktatási rendszer a lányok önbizalmát durván gyengíti, pedig a biológia tankönyv nem kizárólag a lányok önbizalmát gyengítheti, hanem a fiúkét is, ugyanis a szövegértés minden tantárgynak az alapja, ha valaki nem tud jól olvasni, akkor az ebből adódó hátrányai szinte minden fontos tantárgyban megjelennek, hiszen egy feladat megoldásához elengedhetetlenül fontos a szöveg megfelelő értelmezése.
Másrészt úgy tűnik, hogy természetesnek veszi azt, hogy az egyetemre több lány kerül be, az nem jut eszébe, hogy ennek esetleg épp az lehet az oka, hogy oktatási rendszerben inkább a fiúk vannak hátrányos helyzetben. Ezzel párhuzamosan viszont a lányokkal szembeni előítéletekre vezeti vissza azt is, hogy kevesebb a női vezető, az valahogy nem jut el a tudatáig, hogy a munkahelyi diszkrimináció is legyen az oka (nagyon logikus, hogy ha a felső középosztálybeli nők munkahelyen diszkriminálva, akkor ne foglalkozzunk a fiúk iskolai hátrányával, ami leginkább az alsóbb társadalmi rétegeknél jelentkezik).
És még ez volt az a cikk, amelynek elvileg a központi témája nem a lányok és matek volt, hanem egy általános tudósítás a tankönyv problémás részeiről. Pár nappal később azonban jött egy újabb cikk, amely nem titkoltan – ez már a címből is kiderül -, kifejezetten evvel a témával foglalkozott:
444.hu: Ha azt tanítják a lányoknak, hogy gyengébbek a fiúknál matekból, akkor azok is lesznek
A bevezető részből:
“Lehet mindenféle elvi alapon, elvont fogalmakkal érvelve kritizálni az új, hatodik osztályos természetismeret-tankönyv nemi különbségekről szóló részét, de a helyzet az, hogy kézzelfogható módon rontja a lányok esélyeit. Sok tanulmány készült már erről a témáról.”
A cikkből:
“Már azon érdemes elgondolkodni, hogy egy reáltárgy tankönyvében egy viszonylag fontos, tudományosnak sugallt állítást miért kezdődik az „állítólag” szóval… De ami sokkal nagyobb baj: a „matematikában inkább a fiúk ügyesebbek” állítás így biztosan nem igaz.”
(…)
“A matematikában nyújtott iskolai teljesítmény nagyon fontos. Nem csak a bizonyítvány miatt, hanem mert több felmérésből kiderült, hogy aki középiskolában jobban teljesít matekból, az nagyobb eséllyel diplomázik később, sőt, a jó matekosok általában jobban keresnek, mint azok, akik gyengébbek voltak benne.”
(…)
“A Chicagói Egyetem kutatásában többek közt arról van szó, hogy a nők nem a gyengébb képességeik miatt teljesítenek rosszabbul bizonyos matematikai teszteken. Kiderül belőle például, hogy ha egy lány női tanártól tanul reál tantárgyakat, akkor sokkal jobban fog teljesíteni azon a területen, és valószínűbben szerez diplomát.”
Itt alapvetően nem azzal van a gond, hogy Erdélyi Péter külön cikket írt erről, természetes lehet és jó is, ha részletesen megvizsgálunk bizonyos problémákat illetve azoknak az okait, a gond ott van, ezúttal is érvényesül a kettős mércéje, vagyis cikket ír arról, hogy a tankönyv mit ír a lányok matematikaképességéről, de arról viszont nem, hogy mit ír a fiúk olvasóképességéről.
Előbbin a feministákkal közösen több napon keresztül háborognak és szidják a kormányt, hogy az mennyire nőgyűlölő, utóbbit pedig hagyják teljes mértékben feledésbe merülni.
Így nem meglepő, hogy az emberek fejében kizárólag az előbbi marad meg. És aztán jönnek a kormány-kritikus kommentelők és folyamatosan felemlegetik azt, hogy a kormány szerint a lányok hülyék matekból. Ugye, hogy mennyire képesek manipulálni az embereket?
Ebben a cikkben például éppen azt fejtegetik, hogy a lányoknak jobb ha női tanártól tanulnak reáltárgyakat. Ennek fordítottját is el lehet mondani e logika alapján: a fiúk szövegértési képességei is jó eséllyel összefüggésben állnak azzal, hogy a tanárok többsége nő és az ilyen megjegyzésekkel, mint hogy a lányok könnyebben tanulnak meg olvasni. A Torontoi Egyetem kutatása szerint a szülők már az iskola megkezdése előtt is több időt töltenek a lányokkal, mint a fiúkkal az olyan tanuláshoz köthető cselekvésekkel, mint az olvasás. Magyarországon az alsó tagozaton tanító tanárok 98%-a nő, a felső tagozatán pedig 90%-a. Ugye, mennyire abszurd az is, hogy Erdélyi Péter központi témája a női tanárok pozitív hatása a lányokra pár tantárgyban és nem az, hogy milyen károkat okoz a férfitanárok hiánya?
Az meg sem jelenik számára, mint probléma, hogy könyv szerint a lányok könnyebben tanulnak meg olvasni, ellentétben megint az állítólag kifejezés van előtérbe helyezve (mintha jobb lenne, ha nem lenne ott).
A HVG egy viszonylag rövid, a 444.hu-tól részben átvett cikkben számolt be az esetről:
HVG: “Szellemi képességeikben” eltérőek a fiúk és lányok egy 6-os tankönyv szerint
Miután ez egy átvett cikk, így természetesen ugyanazokkal a problémákkal szembesülhetünk:
– rögtön a bevezető részben, azt emelik ki, hogy “a férfiak ugyanis például jobbak matematikából”
– itt is megjelenik az “állítólag” kiemelése és az “inkább” kifejezés elhagyása
– itt is csak azokat a kutatási eredményeket említik meg, amelyek azt mutatják, hogy a fiúk nem jobbak matekból
A Demokratikus Koalíció véleménye
A DK rácsapott az ügyre, sajtóközleményt adtak ki:
“A Fidesz szerint a nők kevesebbet érnek
“Itt az újabb botrány. A 6. osztályosoknak készült állami természetismeret könyvbe a következő mondat került: “Hiszen a fiúk és lányok bizonyos testi adottságokban és szellemi képességekben különbözőek.”
Újabb bizonyíték arra, hogy mi történik, ha egy diktatórikus hatalom államosítja a tankönyvkiadást, felszámolja az oktatás és a tanulás szabadságát. Ez a mondat nem csak simán bunkóság, hanem bemutatja, milyen Orbán Viktor és csapata gondolkodása. Szégyen, hogy ilyen megjegyzés szerepelhet egy tankönyvben Magyarországon, de a Demokratikus Koalíció nem csodálkozik. A Fidesz ilyen párt: lenézi a nőket.”
Hasonlóan egyoldalú, és manipulatív a megközelítés: kiemelik a nőket hátrányosan érintő részeket és rámondják a kormányra, hogy lenézi a nőket.
PISA eredmények
Végül pedig ha már matematika és szövegértés nemi különbségeiről van szó, érdemes megnézni, hogy milyen a helyzet Magyarországon ebből a szempontból. A legutóbbi (2012-es) PISA vizsgálat alkalmával matematikából a lányok átlagosan 473 pontot értek el, a fiúk pedig 482 pontot, azaz a nemek közti különbség 9 pont. Szövegértésből a lányok átlagosan 508 pontot, a fiúk pedig 468 pontot értek el, azaz a különbség 40 pont. Vagyis szövegértésben a nemek közti különbség 4-szer akkora, mint matematikában.
