Kling Ferenc, a Valódi Egyenlőséget csoport tagja ötven kérdésből álló kérdőívet állított össze, a nemek közötti egyenlőség témájában. Mivel a csoport mondandóját is szeretnénk közzétenni ezzel kapcsolatban, így nem csak az eredményt, de azzal kapcsolatos megjegyzéseinket is ismertetjük. E megjegyzések (akár csak a kitöltők válaszai) nem a Nagy Igazságot, hanem az arról alkotott képünket közvetítik. Közlésre kerültek olyan válaszok is, melyek nem a kérdésre válaszoltak. Ezzel kérdőívünk fogadtatását kívántam bemutatni.
Harminckilenc személy töltötte ki a kérdőívet (az adatgyűjtés nem reprezentatív, inkább elgondolkodtató érdekesség). Ezek között volt két-három, ami nem igazán értékelhető, személyeskedés, és butaságok válaszadása miatt. Például a hátrányosan megkülönböztető jogszabályhoz valaki Huffnágel Pista (szélsőséges hangvételű antifeminista blogger) nevét írta, vagy máshova folyamatosan Kiss Helénáét (a „Nők a feminizmus ellen” csoport alapítója). Ezenkívül néhányan nem minden kérdésre válaszoltak.
Általános kérdések az egyenlőségről
1; Támogatja-e Ön a férfiak és nők egyenlőségét?
Harmincnégyen támogatják, egyvalaki kiemelte, hogy az egyenlő esélyeket igen, de az egyenlő eredményeket már nem, és valaki szerint a nőknek kellene elnyomni a férfiakat.
2; Ön szerint megvalósul-e a nemek közötti egyenlőség ma Magyarországon?
Harmincegy ember szerint nem, öt ember szerint igen, egy ember bízik benne, hogy igen.
3; Ön szerint a férfiak, vagy a nők szenvednek el több hátrányt a nemük miatt ma Magyarországon?
Huszonhét válaszadó szerint a nők, heten gondolják úgy, hogy a férfiak, két ember szerint ez kiegyenlített, egyvalaki úgy véli, az esetek eltérőek, egy ember szerint általánosságban ezt nem lehet megítélni, mindkét nemet érik hátrányok, valaki szerint pedig: „gyerekek is” (Bár nem ez volt a kérdés, talán úgy értette a válaszadó, hogy őket is érik hátrányok a nemük miatt.)
Némi adalék ehhez a kérdéshez: Messze a többség úgy vélte a nők szenvednek el több hátrányt a nemük miatt ma Magyarországon. A bejegyzés írója nem tudja a kérdést eldönteni, de az tény, hogy a nőket egy jogszabály sem érinti hátrányosan, míg a férfiakat legalább tíz, köztük pl. az Alkotmány is.
Abban már nem tudunk ilyen objektív összehasonlítást tenni, hogy társadalmilag a férfiak, vagy a nők szenvednek el több hátrányt. Pedig itt van egy nagyon lényeges kérdés: vajon nem-e a hangos feminista propaganda és a média egyoldalú hozzáállása miatt hisszük, amit hiszünk?
4; Ön szerint mely területeken vannak hátrányban ma Magyarországon a nők? Kérem, soroljon fel többet is, ha tud!
Itt tipikus válaszok a munkahelyi elhelyezkedés, karrierlehetőségek, a szülés miatti munkahelyi hátrányok, de párkapcsolati problémákat is említettek, hűség terén, szexuális kihasználás, családon belüli erőszak, a család mindennapi terhei a nők vállát nyomják, végül a közéletet érintő válaszok jelentek meg (érdekérvényesítés, politikai képviselet).
5; Ön szerint mely területeken vannak hátrányban ma Magyarországon a férfiak? Kérem, soroljon fel többet is, ha tud!
Az értékelhető válaszok közül volt, aki szerint mindenben előnyben vannak a férfiak, illetve sehol sincsenek hátrányban (ezt a választ többen is adták –szomorú, hogy sokan nem is sejtik a férfiak problémáit), vagy erő függvénye: erősebb férfival szemben hátrányban, gyengébb nővel szemben előnyben.(Mintha végigverekednénk az életünket.)
Tipikus válaszok voltak még: gyerekelhelyezésnél válás esetén, nyugdíjrendszer, szórakozóhelyeken belépőfizetésnél, gyermekvállaláskor kiszolgáltatott a férfi a nőnek (a döntése nem számít, a nő ha akar olyan helyzetbe hozza, amilyenbe akarja), illetve családon belüli erőszak esetén a férfiak problémáit nem létezőként kezelik a hivatalok és a társadalom. Egészségügy. Versengő szerepmodell kényszere.
6; Kérem, ha tud, soroljon fel olyan jogszabályokat, amelyek bármely tekintetben hátrányosabb helyzetbe hozzák a nőket!
A jogszabályokra vonatkozó kérdésekre volt a legnehezebb pontos válaszokat adni. Előfordult, hogy az élet különböző területeit említették a válaszadók jogszabályok helyett. Ettől függetlenül figyelemreméltóak a megadott válaszok.
Általában a válaszadók azt írták, nem tudnak ilyen jogszabályt, de akadt, aki szerint ez mindegy, mert nem jogállamban élünk, és névvel bírói végzést idézett, ahol a nővel szemben kirívóan igazságtalanul jártak el.
7; Kérem, ha tud, soroljon fel olyan jogszabályokat, amelyek bármely tekintetben hátrányosabb helyzetbe hozzák a férfiakat!
Itt már több jogszabály is említésre került: családjogi törvény, nyugdíj törvény, volt, aki tíz különböző törvényt is felsorolt, pl. az Alkotmányt, a HPV védőoltásról szóló törvényt, az általános hadkötelezettségről szóló törvényt, a családdal kapcsolatos törvényeket.
A legtöbben egyébként nem tudtak ilyen jogszabályokról.
8; Kérem, ha tud, soroljon fel olyan jogszabályokat, amelyek bármely tekintetben előnyösebb helyzetbe hozzák a nőket (pozitív diszkrimináció)!
Ide a legtöbben nem tudtak semmit sorolni, de az Alaptörvény, a nyugdíjtörvény azért többször előkerült, illetve az a bizonyos tízes felsorolás megint olvasható a válaszok közt. Volt, aki elcsodálkozott, hogy ilyen kérdést egyáltalán fel lehet tenni…
9; Kérem, ha tud, soroljon fel olyan jogszabályokat, amelyek bármely tekintetben előnyösebb helyzetbe hozzák a férfiakat (pozitív diszkrimináció)!
Ide szinte mindenki azt jelölte meg, hogy nem tud ilyen jogszabályt, hárman azonban úgy vélték, az egész jogrendszerünk ilyen. (Holott több mint tíz jogszabály negatívan diszkriminál a férfiak felé.)
Kérdések férfi illetve női ünnepekről
Berényi Miklós (“Barátok közt” sorozat) szerint Magyarország egy macsó ország, ahol a nők nem kapnak ugyanannyi pénzt ugyanazért a munkáért. Nos, nézzük meg, hányan tudnak róla, hogy mikor ünnepeljük a Férfiak, ill. a Nők Napját!
10; Tudja-e Ön, mikor ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot?
Harmincöten tudták, három személy nem.
11; Tudja-e Ön, mikor ünnepeljük a Nemzetközi Férfinapot?
Tizenketten tudták, huszonöten nem.
12; Tudja- e Ön, mikor ünnepeljük Anyák Napját és Apák Napját?
Huszonhárom ember csak az Anyák Napját tudta, tizenhárman mindkettőt, ketten egyiket sem.
„Macsó ország”, igaz?
13; Hallott-e már Ön a Lány Gyermekek Világnapjáról és a Fiú Gyermekek Világnapjáról?
Huszonnégyen nem hallottak egyik ünnepről sem, hatan hallottak mindkettőről, hatan csak a lányokéról hallottak, és egyvalaki csak a fiúkéról hallott.
Itt jegyzendő meg, hogy Fiú Gyermekek Világnapja még nem létezik, aki ismerte, valószínű a hírét hallotta csak. Esetleg tévedett, összekeverte valamivel.
Munkával kapcsolatos kérdések.
14; Támogatja-e Ön a nők és férfiak munkaerő piaci egyenlőségét?
Harmincheten támogatják, egyvalaki nem.
15; Kérem, soroljon fel néhány tipikus női munkakört!
Óvónő, titkárnő, pénzügyis, tanár, szépségiparban dolgozók, bíró, takarítónő, varrónő, PR voltak a legtöbbet leírt foglalkozások, illetve ketten szexistának ítélték a kérdést, és többen megemlítették, hogy anyagilag nincsenek megbecsülve a nők által pl. otthon végzett munkák.
16; Kérem, soroljon fel néhány tipikus férfi munkakört!
Ide általában a nehéz fizikai munkakörök kerültek, építőiparból, gazdálkodásból, szerelési munkákból. Ezen kívül a vezetők, bányászok, mérnökök, informatikusok, katonaság, rendőrség lett megemlítve. Akadt, aki szerint ez is szexista kérdés, és aki úgy vélte, hogy a hatalmi pozíciók, nagy presztízsű és jó jövedelmet biztosító munkák a tipikus férfimunkakörök.
Megjegyzendő, hogy inkább a férfiak áldoznak be több időt és energiát a munkahelyen, akár fél napokat is munkával töltve, és sokszor ezért jutnak ők előrébb a ranglétrán.
Illetve a hátteret biztosító nő szerepe eléggé elfogadott hazánkban, míg a hátteret biztosító férfi kevésbé népszerű választási lehetőség, a magyar társadalom ezt nem ítéli meg egyértelműen férfiasnak.
17; Kérem, sorolja fel az Ön közvetlen környezetében élő nők munkakörét (3-5 példa)!
Ide leginkább azokból a kategóriákból kerültek foglalkozások, amelyek a 15. kérdésnél említve voltak, bár a rendőr, laboros, háztartásbeli és könyvtáros új elemekként megjelentek többször is. Illetve picit gyakrabban voltak értelmiségi pályák (pl. tanár, újságíró, blogger) említve.
18; Kérem, sorolja fel az Ön közvetlen környezetében élő férfiak munkakörét (3-5 példa)!
A férfiaknál eléggé szórt skálát adtak meg a válaszadók. A katona, informatikus, vállalkozó, biztosítási ügynök, különböző munkások, vezető beosztásban lévők voltak többségben.
19; Ön szerint megvalósul-e az azonos munkakörben foglalkoztatott nők és férfiak egyenlő bérezése?
Huszonhatan úgy látják, hogy nem, és tizenketten úgy, hogy igen.
Feltehetően a médiában megjelenő információk is felelősek ezért. Például idén több cikk jelent meg november elején, hogy másodikától a nők ingyen dolgoznak. Ezt feministák által emlegetett statisztikákra építve állították. Ezek szerint körülbelül 16 % -al keresnek a nők kevesebbet, mint a férfiak Európa szerte. Csakhogy ezek a gyárigazgató és a takarítónő fizetését egy kalap alá veszik, a férfiak és nők által összesen megkeresett pénzmennyiséget alapul véve. Gyakran találkozunk olyan statisztikákkal is, melyek még a ledolgozott munkaidőt se veszik figyelembe.
20; Ha az előző kérdésre nemmel válaszolt, Ön szerint a férfiak vagy a nők keresnek többet azonos munkakörben?
Akik úgy látták, hogy nem valósult meg a bérek egyenlősége, azok közül huszonöten gondolják, hogy a férfiak keresnek többet, és egy ember, hogy a nők, egy pedig, hogy a nők szülésből fakadó hátrányát a férfiak kihasználják, és elhappolják a nők elől a jó állásokat.
Itt szerintem tipikus férfihibáztatás az utolsó állítás. Amíg a nő fizetetten otthon van a gyerekével, addig a férfiaknak tétlenül várniuk kellene? A munkáltató nem tölti be a szükséges álláshelyeket, mert azok “jók”, és az éppen GYED -en, GYES – en lévő anyukák is szeretnék? (Egyébként elvileg az apa is elmehet gyesre/gyedre, ez nincs szüléshez kötve).
21; Ha Ön szerint különbség van a nők és férfiak munkabére között (azonos munkakörben), kérem, tippelje meg, mekkora az eltérés!
Ketten úgy vélik, hogy 5 százalék alatti, hatan, hogy 5 és 10 százalék közötti, négyen, hogy 10 és 15 százalék közötti, kilencen, hogy 15 és 20 százalék közötti, 20 és 25 százalék közötti különbségre senki nem gondolt, 25 és 30 százalék közötti különbségre öten, 30 százalék fölötti különbségre pedig ketten gondoltak.
A legtöbb válasz a 15-20% közötti értékre érkezett, vagyis arra, amiről folyamatosan hallunk és amit sokszor rendszerint összekevernek az azonos munkakörre vonatkozó adattal. Ez a 17%-os bérkülönbség úgy jön ki, ha eltekintünk attól, hogy figyelembe vegyük ki milyen munkát végez.
22; Ön szerint ki pályázhat jobb eséllyel egy vezető munkakörre?
Huszonhatan gondolják úgy, hogy a férfiak, hárman, hogy a nők, kilencen, hogy egyenlők az esélyek.
23; Ön szerint szükség volna-e több vezető beosztásban dolgozó nőre?
Huszonöten gondolják, hogy igen, és tizenhárman, hogy nem.
Érdekes, milyen sokan gondolják, hogy nincs szükség rájuk jobban.
24; Egyetért-e Ön a jelenlegi szabályozással, amely a nőknek lehetőséget biztosít a 40 ledolgozott év utáni nyugdíjba vonulásra?
30–an egyetértenek, 8–an nem, és egyvalaki úgy gondolja, hogy ugyanannyi ledolgozott idő után kellene férfiaknak és nőknek nyugdíjba vonulni, de számítson bele az évekbe az ellátásra szoruló családtag gondozása is.
25; Támogatja-e Ön, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 ledolgozott év után?
28-an támogatják, 9-en nem, a fenti egyvalaki az ottani véleményét ismételte meg, valaki pedig ezt munkakörtől tenné függővé. Láthatóan a kitöltők e két kérdést ugyanúgy ítélik meg: az egyenlőség hívei.
