A szakértők szerint a fiatal férfiak rossz gazdasági és oktatási helyzete rossz hatással van a születésszámra is.
A Talouselämä című lap arról írt, hogy a születési ráta rohamosan zuhan és ennek egyik oka a férfiak társadalmi marginalizálódása, kiszorulása. 2009-ben még 61 ezer gyerek született Finnországban, tavaly már csak 50 ezer, ez közel 20%-os csökkenés kevesebb, mint 10 év alatt. A termékenységi ráta ugyanezen időszak alatt 1,86-ról 1,48-ra csökkent. A folyamat a 2008-as gazdasági válságot követően kezdődött, azt megelőzően a finn termékenységi ráta az egyik legmagasabb volt Európában.
Ezzel párhuzamosan a fiatal (25-34 év közötti) férfiak foglalkoztatottsági rátája a 2009-es 88%-ról mára 80%-ra csökkent. Az országban korábban nagy jelentőséggel bíró faipar és papipar – amely főleg férfiakat foglalkoztatott – egyre inkább háttérbe szorulóban van és a tercier szektor válik meghatározóvá. A gazdasági válságot követően sok munkás (többségében férfi) elvesztette a munkahelyet és sok alacsony képzettségű fiatal férfi nehezen tud elhelyezkedni.
Jelenleg a fiatal nők 10%-a tartozik az alacsony jövedelmű kategóriába, a fiatal férfiak közül majdnem kétszer ennyien: 18%-a. A különbség gyorsan növekvő trendet mutat, 10 évvel ezelőtt még a fiatal nők és férfiak közel azonos arányban voltak jelen az alacsony jövedelműek között.
Az alacsony iskolai végzettség és az ezzel járó gazdasági problémák káros hatással vannak a születésszámra. A finn statisztikai hivatal adatai szerint a 40 és 45 év közöttiek között jóval nagyobb arányban gyermektelenek azok, akik általános iskolai végzettségűek (32%), mint azok, akik egyetemet végzetek (22%).
1. tábla Szüléstésszám (piros) és a férfiak foglalkoztatási rátája (fekete) 2. tábla: szegénységi szint alatti férfiak (fekete) és nők (piros) aránya
Anna Rotkirch, a University of Finland családszociológusa szerint a férfiak alacsony iskolai végzettsége egy szignfikáns probléma, mégsincs nincs elég erőfeszítés arra, hogy a fiúk sikeresek legyenek az iskolában. “Ha a lányok eredményei lennének olyan rosszak, mint a fiúké, akkor nemzeti problémává lenne minősítve.” – mondta.
Rámutatott továbbá arra is, hogy a tudatos gyermektelenség – amit a magas iskolai végzettségű nők jellemzőjének szokás tulajdonítani – a közhiedelemmel ellentétben, egy kutatás arra mutatott rá, hogy ez az alacsony iskolai végzettségű férfiakra a legjellemzőbb, ami az erőforrásaik hiányával magyarázható. “Sok férfi szeretne gyereket ennek ellenére, csak nem érzi ehhez adottnak a feltételeket.” – mondta.
